Néha valóban a diagram a legjobb módja egy adatkészlet megjelenítésének az Excel irányítópultjain és jelentésein, de mégis szeretné felhívni a figyelmet a diagram legfontosabb értékeire. Ezekben az esetekben olyan technikát használhat, amely ténylegesen kiemeli a diagramok legjobb értékeit.
Ez azt jelenti, hogy az Excel segítségével megállapíthatja, hogy az adatsorok mely értékei vannak a felső n- edik értékben, majd speciális formázást alkalmazhat azokra. Ez az ábra egy példát mutat be, amelyben a felső öt negyedet kiemelik, és címkével látják el.

Ennek a technikának a titka az Excel homályos LARGE függvénye. A LARGE függvény az n- edik legnagyobb számot adja vissza egy adatkészletből. Más szóval, megmondja neki, hogy hol keressen, és milyen rangot szeretne.
Az adatkészlet legnagyobb számának megtalálásához írja be a LARGE(Adattartomány, 1) képletet. Az ötödik legnagyobb szám megkereséséhez az adatkészletben használja a LARGE(Data_Range, 5) értéket. Ez az ábra a NAGY funkció működését szemlélteti.

Az ötlet meglehetősen egyszerű. Az adatkészletben található öt legfontosabb érték azonosításához először meg kell határoznia az ötödik legnagyobb számot (a NAGY függvény a mentéshez), majd tesztelni kell az adatkészlet minden egyes értékét, hogy megtudja, nagyobb-e az ötödik legnagyobb számnál. A következőket kell tennie:
Hozzon létre egy diagram adagolót, amely a nyers adatokra visszamutató képletekből áll. Az adagolónak két oszlopa legyen: az egyik az első ötben nem szereplő adatok tárolására, a másik pedig az első ötben lévő adatok tárolására, amint az ezen az ábrán látható.

A diagram adagoló első sorába írja be az előző ábrán látható képleteket.
Az első oszlop képlete (F4) ellenőrzi, hogy a C4 cellában lévő érték kisebb-e, mint a NAGY képlet által visszaadott szám (az ötödik legnagyobb érték). Ha igen, akkor a C4 cellában lévő érték kerül visszaadásra. Ellenkező esetben az NA használatos.
A második oszlop képlete ugyanígy működik, kivéve, hogy az IF utasítás megfordul: Ha a C4 cellában lévő érték nagyobb vagy egyenlő, mint a képlet által visszaadott szám, akkor a rendszer az értéket adja vissza; egyébként NA-t használunk.
Másolja le a képleteket a táblázat kitöltéséhez.
Az adatok halmozott oszlopdiagramba való ábrázolásához használja a diagram adagolótábláját.
Azonnal megjelenik egy diagram, amely két adatsort jelenít meg: egyet az első ötben nem szereplő adatpontokhoz, egyet pedig az első ötben lévő adatpontokhoz, amint az ezen az ábrán látható.

Figyeljük meg, hogy az ábra diagramja néhány hibás nullát mutat. A következő néhány lépés végrehajtásával javíthatja a diagramot, hogy a nullák ne jelenjenek meg.
Kattintson a jobb gombbal a „nem a top 5-ben” sorozat bármelyik adatcímkéjére, és válassza az Adatcímkék formázása lehetőséget.
Megjelenik az Adatcímkék formázása párbeszédpanel.
Ebben a párbeszédpanelen bontsa ki a Számok részt, és a Kategória listában válassza az Egyéni lehetőséget.
Írja be a #,##0;; egyéni számformátumként, amint az ezen az ábrán látható.

Kattintson a Hozzáadás, majd a Bezárás gombra.
Ha visszatér a diagramhoz, azt látja, hogy a hibás nullák most el vannak rejtve, és a diagram készen áll a színek, címkék és egyéb alkalmazni kívánt formázásokra.
Ugyanezt a technikát alkalmazhatja az adatkészlet alsó öt értékének kiemelésére. Az egyetlen különbség az, hogy a LARGE funkció használata helyett a SMALL funkciót használja. Míg a LARGE függvény a legnagyobb n- edik értéket adja vissza egy tartományból, a SMALL függvény a legkisebb n- edik értéket adja vissza .
A következő ábra azokat a képleteket mutatja be, amelyeket az itt vázolt technika alkalmazásához használ az alsó öt értékre.

Az első oszlop képlete (F22) ellenőrzi, hogy a C22 cellában lévő érték nagyobb-e, mint a KIS képlet által visszaadott szám (az ötödik legkisebb érték). Ha igen, akkor a C22 cellában lévő érték kerül visszaadásra. Ellenkező esetben az NA használatos.
A második oszlop képlete ugyanúgy működik, kivéve, hogy az IF utasítás megfordul: Ha a C22 cellában lévő érték nagyobb, mint a SMALL képlet által visszaadott szám, akkor NA kerül alkalmazásra; ellenkező esetben az érték kerül visszaadásra.