Az Excelnek sok közös eleme van a Microsoft Office felülettel, de a számtörő programnak is megvannak az egyedi funkciói. Kezdetnek a lapokat (amelyek egyenértékűek egy Word-dokumentum oldalával) munkalapoknak is nevezik. A munkafüzet a teljes adatfájl, amely egy vagy több munkalapot tartalmaz.
Ezek az egyedi Excel-szolgáltatások olyan elemeket tartalmaznak, mint a sorszámozás, a képletsor és a munkalapfülek:

-
Sorszámok: Minden sor egyedi számmal rendelkezik. Egy teljes sor kijelöléséhez kattintson a sorszámára.
-
Oszlopbetűk: Minden oszlopnak egyedi betűje van. Egy teljes oszlop kijelöléséhez válassza ki a betűjét.
-
Cellák: Minden sor és oszlop metszéspontjában van egy cella. A cellákba úgy írhat be tartalmat, hogy rákattint, majd gépel.
-
Aktív cellajelző (más néven cellakurzor): Ez a vastag körvonal jelzi, hogy melyik cella az aktív cella – hol található a kurzor pillanatnyilag. Bármit is ír be, az az aktív cellában jelenik meg, és a kiadott parancsok erre a cellára vonatkoznak.
-
Névmező: Itt jelenik meg az aktív cella neve. Például, ha a kijelölt cella az A oszlop és az 1. sor metszéspontjában van, az A1 megjelenik a Név mezőben.
-
Képletsor: Itt jelenik meg a kiválasztott cella tartalma. Ha a tartalom szöveg, akkor a szöveg úgy jelenik meg itt, mint magában a cellában. Ha a tartalom egy képlet, akkor a képlet itt jelenik meg, a képlet eredménye pedig a cellában. Például, ha a cella a =2+1 képletet tartalmazza, a képletsoron a =2+1, a cellában pedig a 3 látható.
-
A képlet egy egyenlőségjellel kezdődő matematikai kifejezés, például =2+1. A képletek cellahivatkozásokat is tartalmazhatnak. Például az =A2+B2 összeadja az A2 cellában található összeget a B2-ben talált összeggel.
-
Munkalapfülek: Alapértelmezés szerint minden munkafüzetfájl három lappal rendelkezik. Olyanok, mint egy füzet lapjai. Minden lap fülként jelenik meg; kattintson egy fülre az adott lapra váltáshoz.